"Mi akkor a zsidó előnye, vagy mi a körülmetélés haszna? Minden szempontból sok. Elsősorban az, hogy Isten rájuk bízta igéit. Mi következik azonban ebből? Ha egyesek hűtlenné váltak, vajon az ő hűtlenségük megszünteti-e Isten hűségét? Szó sincs róla! Sőt azt kell mondanunk: igaz az Isten, az emberek pedig valamennyien hazugok, amint meg van írva: „Igaznak kell bizonyulnod beszédeidben, és győznöd kell, amikor perelnek veled.” Ha pedig éppen a mi hamisságunk teszi nyilvánvalóvá Isten igazságát, akkor mit mondjunk? Emberi módon szólok: igazságtalan az Isten, hogy kiönti ránk haragját? Szó sincs róla! Hiszen akkor hogyan ítélhetné meg Isten a világot? Mert ha Isten igazsága az én hazugságom által lett naggyá az ő dicsőségére, akkor miért esem én még mindig ítélet alá, mint bűnös? Vagy talán igaz az, amivel rágalmaznak minket, és amit állítanak némelyek? Hogy tudniillik így beszélünk: tegyük a rosszat, hogy a jó következzék belőle! Az ilyeneket méltán sújtja az ítélet! "
Róma 3:1-8
Youtube: megnyitás
Hang: megnyitás
·
Ha Jézus megváltásával mindenki egyformán részesül a kegyelemben,
zsidók is és pogányok is, akkor mi a haszna annak, hogy valaki zsidó? Pál
képzeletbeli vitapartnere – akinek kérdéseit annak érdekében jeleníti meg Pál
ebben az igeszakaszban, hogy a római gyülekezetben akkoriban sokakat
foglalkoztató kérdéseket válaszoljon meg – látszólag joggal teszi fel a
kérdést. Az Ószövetségben Isten kitüntetett szerepet adott a zsidóknak. Talán
ez az Újszövetségben semmissé lett? Hazuggá
lett Isten?
·
Pál arra mutat rá, hogy ezek emberi gondolatok, és maga a kérdés
is rossz. Mivel az emberek kivétel nélkül hazugok, el tudják képzelni Istenről
is, hogy az ószövetségi ígérteket már nem tartja be, és a Jézussal mindenki
számára elérhetővé vált kegyelem felülírhatja a régi ígéreteket. A rossz kérdés
tehát, az embernek ebből a hazug mivoltából származik. Az igazság az, hogy mindenki bűnös és egyedül Isten igaz.
·
A Zsoltárok 51:4-ben Dávid beismeri, hogy vétkezett, és joggal
sújtja őt Isten büntetése. „Egyedül ellened vétkeztem, azt tettem, amit rossznak
látsz. Ezért igazad van, ha szólsz, és jogos az ítéleted.” Erre az
utolsó mondatra hivatkozik Pál, amikor azt mondja a Róma 3:4-ben, hogy mindenki
bűnös, és azok, akik Isten igazságát
megkérdőjelezik, szégyent kell, hogy valljanak, mert Isten „igaznak fog bizonyulni beszédeiben, és
győzni fog, amikor perelnek vele”.
·
Dávid a fenti igaszakaszban azt teszi érthetővé a számunkra, hogy Isten igazsága a bűneink révén még inkább
nyilvánvalóvá lesz Isten jogos ítélete által. Pál képzeletbeli vitapartnere
ebből kiindulva azt a kérdést veti fel, hogy ha Isten igazsága ilyen
nyilvánvalóvá lehet a mi bűneink által, és ez Isten dicsőségére van, akkor
miért súlyt minket Isten büntetése. Nem
kellene-e ebből kiindulva még többet vétkeznünk? A rágalmak odáig mennek
ezen a logikai vonalon, hogy Pálékat azzal vádolják, hogy egyenesen a helytelen
dolgok cselekvésére buzdítják társaikat: „tegyük a
rosszat, hogy a jó következzék belőle!”
·
Akik így próbálják kitekerni Isten igéjét (ma is), azoknak Pál
egyértelműen válaszol, ne gondolják azt,
hogy következmény nélkül bűnözhetnek. „Az
ilyeneket méltán sújtja az ítélet!” A kegyelem nagylelkű, de nem kijátszható.
·
Mi tehát a zsidók előnye? Isten rájuk bízta az Ő Igéjét.
Generációk óta ebben nőttek fel, hamarabb találkoztak Isten
kinyilatkoztatásaival, mint bármelyik másik nép. Keresztényekként a mi előnyünk
és felelősségünk is hasonló. Ismerhetjük a Bibliát, keresztény közösségbe
járhatunk, és tudjuk, hogy Jézus kereszthalálával mindannyian kegyelmet kaptunk. Mondjuk ezt el azoknak, akik még nem
tudják! Ahogyan a zsidókon is, úgy rajtunk is be fognak teljesedni Isten
ígéretei, ahogyan megígérte – mert Ő igaz.