Szolgaság – szabadság
Bűn – tisztaság
Régi - új élet
Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedelmeskedjetek kívánságainak. Tagjaitokat se adjátok oda a bűn szolgálatára, hogy a gonoszság fegyvereivé legyenek. Hanem adjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból életre keltetek. Tagjaitokat is adjátok át az igazság fegyvereiként az Istennek. Hiszen a bűn nem fog uralkodni rajtatok, mert nem a törvény, hanem a kegyelem uralma alatt éltek. Mit tegyünk tehát? Vétkezzünk, mert nem a törvény, hanem a kegyelem uralma alatt élünk? Szó sincs róla! Nem tudjátok, hogy ha valakinek átadjátok magatokat szolgai engedelmességre, akkor engedelmességre kötelezett szolgái vagytok annak, mégpedig vagy a bűn szolgái a halálra, vagy az engedelmesség szolgái az igazságra? De hála az Istennek, hogy csak voltatok a bűn szolgái, de szívetek szerint engedelmeskedtetek annak a tanításnak, amelynek követésére adattatok! Miután tehát megszabadultatok a bűntől, az igazság szolgáivá lettetek. Emberi módon beszélek, mivel erőtlenek vagytok. Ahogyan tehát átadtátok tagjaitokat a tisztátalanságnak és a törvénytelenségnek a törvénytelenség szolgálatára, úgy most adjátok át tagjaitokat az igazság szolgálatára, hogy szentek legyetek. Mert amikor szolgái voltatok a bűnnek, szabadok voltatok az igazságtól. De milyen gyümölcsöt termett ez akkor nektek? Bizony, most szégyenkeztek miatta, mert ennek vége a halál! Most azonban, miután a bűntől megszabadultatok, és az Isten szolgái lettetek, már ez meghozta nektek gyümölcsét, a szent életet, amelynek vége az örök élet. Mert a bűn zsoldja a halál, az Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.
Róm 6.12-23
Youtube: megnyitás
Hang: megnyitás
Tekintsünk példaként egy tojást: eredetileg arra teremtetett, hogy a védett fészekben egy szárnyakkal megáldott madár fejlődjön ki belőle. Ha a tojást a fészekből kivesszük, és az eredeti tervtől eltérően használjuk fel, akkor lehet belőle rántotta, arcpakolás, dekoráció, de ezek csak rövidtávra hoznak örömet és megelégedést.
Vizsgáljuk meg most magunkat: Isten úgy hozott minket be ebbe a földi létbe, hogy már kész terve volt számunkra. Ha ezt felismerjük és odaszánjuk magunkat, akkor bizony saját gondolatainkat és akaratunkat alá kell vetnünk Istenének. Ha ezt megtesszük, s befogadjuk Jézus Krisztust a szívünkbe, akkor bizton számíthatunk rá, hogy az Ő védelmében növekedhetünk. A törvény megmutatja a bűnnek súlyát, a kegyelem azonban védett környezetet ad. A kegyelem fészkében pedig szárnyaink nőhetnek, amikkel oda repülhetünk, ahol Isten látni és használni akar minket. Ha tehát új életet kaptunk, szánjuk oda tagjainkat a szolgálatra!