„Nincs tehát most már semmiféle
kárhoztató ítélet azok ellen, akik a Krisztus Jézusban vannak, mivel az élet Lelkének
törvénye megszabadított téged Krisztus Jézusban a bűn és a halál törvényétől. Amire
ugyanis képtelen volt a törvény, mert erőtlen volt a test miatt, azt tette meg
Isten, amikor a bűn miatt tulajdon Fiát küldte el a bűnös testhez hasonló
formában, és kárhozatra ítélte a bűnt a testben, hogy a törvény követelése
teljesüljön bennünk, akik nem test szerint járunk, hanem Lélek szerint. Mert akik
test szerint élnek, a test dolgaival törődnek, akik pedig Lélek szerint, a
Lélek dolgaival. A test törekvése halál, a Lélek törekvése pedig élet és
békesség, minthogy a test törekvése ellenségeskedés Istennel, mert az Isten
törvényének nem veti alá magát, és nem is tudja magát alávetni. Akik pedig test szerint élnek,
nem lehetnek kedvesek Isten előtt. Ti azonban nem test szerint éltek, hanem Lélek szerint, ha
Isten Lelke lakik bennetek. De akiben nincs a Krisztus Lelke, az nem az övé. Ha
pedig Krisztus bennetek van, bár a test a bűn miatt halott, a Lélek életet ad
az igazság által. Ha pedig annak Lelke lakik bennetek, aki feltámasztotta
Jézust a halottak közül, akkor az, aki feltámasztotta a Krisztus Jézust a
halottak közül, életre kelti halandó testeteket is a bennetek lakó Lelke által.
Ezért, testvéreim, adósok vagyunk, de nem a testnek, hogy test szerint éljünk. Mert ha test szerint éltek,
meg kell halnotok, de ha a Lélek által megölitek a test cselekedeteit, élni
fogtok. Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. Mert nem a szolgaság
lelkét kaptátok, hogy ismét féljetek, hanem a fiúság Lelkét kaptátok, aki által
kiáltjuk: „Abbá, Atya!”. Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról,
hogy valóban Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekek, akkor örökösök is:
örökösei Istennek és örököstársai Krisztusnak, ha vele együtt szenvedünk, hogy
vele együtt meg is dicsőüljünk.”
Róma 8:1-17
Hang: megnyitás
Isten
előtt nincs kárhoztató ítélet azok ellen, akik Krisztusban hisznek, az ördög
ennek ellenére folyamatosan vádol. A célja a megtévesztésünk, aminek a végső
következménye, hogy elhisszük a hazugságait és megváltozik az identitásunk.
Másrészt ezzel leköti a gondolatainkat, elterel Isten akaratától.
A
Szentlélek is megítéli bennünk a bűnt, ezért lehet az a félelmünk, hogy a
helyreállítással próbálunk szembe menni. Sokszor így esünk kelepcébe és adunk
teret a vádlásnak. Tisztában kell lennünk hát azzal, mikor támad a sátán (Vádló) és mikor jön a feddés Istentől (Pártfogó).
A Vádló kárhoztatása lesújt, rombol,
elbizonytalanít, védekezésre késztet, így mi magunk is vádlóvá válhatunk.
Tisztában van azzal, hogy kárhoztatása nem áll meg Isten előtt, de neki elég,
ha az életünket fel tudja forgatni.
A Pártfogó felemel, megoldást mutat, épít,
biztonságot ad. Az a vágya, hogy helyreállítson, a kegyelemben, Isten
akaratában járasson.
Utasítsuk
hát el a kárhoztatást, bárkitől jöjjön is! Isten Szelleme, ha figyelünk a
hangjára, vezetni fog bennünket ebben is, és vezetni fogja az életünket, mert:
„Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten Fiai.” (Róma 8:14)