2019. január 8., kedd

2018.12.25. Kovács Dániel - Ne sajnáld a "kis Jézust"! Az ő kényelmére szorulunk mindnyájan


"Mert Ábrahám vagy az utóda nem a törvény, hanem a hitből való igazsága alapján részesült abban az ígéretben, hogy örökölni fogja a világot. Hiszen ha a törvény emberei az örökösök, akkor üressé lett a hit, és valóra válthatatlan az ígéret; mivel a törvény csak büntetést eredményezhet. Ahol azonban nincs törvény, ott nincs törvényszegés. Azért adatott tehát az ígéret a hit alapján, hogy kegyelemből legyen, és így bizonyos legyen az ígéret Ábrahám minden utóda számára: nem csak a törvény alatt élőknek, hanem az Ábrahám hitét követőknek is. Ő mindnyájunk atyja Isten színe előtt, ahogyan meg van írva: „Sok nép atyjává tettelek.” Mert hitte, hogy Isten megeleveníti a holtakat, és létre hívja a nem létezőket. Reménység ellenére is reménykedve hitte, hogy sok nép atyjává lesz, ahogyan megmondatott: „Ennyi lesz a te magod!” Mert hitében nem gyengült meg, amikor arra gondolt, hogy százesztendős lévén, elhalt már saját teste, és Sára méhe is elhalt. Isten ígéretét sem vonta kétségbe hitetlenül, sőt megerősödött a hitben dicsőséget adva Istennek, és teljesen bizonyos volt afelől, hogy amit Isten ígér, azt meg is tudja tenni. Ezért Isten ezt „be is számította neki igazságul”. De az, hogy „beszámította neki igazságul”, nem egyedül érte van megírva, hanem értünk is, akiknek majd beszámítja, ha hiszünk abban, aki feltámasztotta a halottak közül Jézust, a mi Urunkat; aki halálra adatott bűneinkért, és feltámasztatott megigazulásunkért."
Róma 4:13-25


Youtube: megnyitás
Hang: megnyitás



  • Ábrahám hitpróbái Isten ígéreteiben:
    • költözködés - "Menj el földedről, rokonságod közül és atyád házából arra a földre, amelyet mutatok neked!" (1Mózes 12:1-től)
    • gyermekáldás - "Tekints föl az égre, és számold meg a csillagokat, ha meg tudod számolni! ... Ennyi utódod lesz!" (1Mózes 15:5)
    • Sárától való gyermek születése - "Sára, a feleséged szül neked fiút" (1Mózes 17:15-től)
  • A második ígéretet Ábrahám rosszul értelmezte (1Mózes 16:1-től): "bement Hágárhoz, az pedig teherbe esett." Isten Ábrahámnak tett ígéretét Hágár fiára (Izmaelre) és utódaira is kiterjesztette, pedig ő nem az ígéret fia volt.Isten még akkor is tartja magát ígéretéhez, ha mi emberileg belenyúlunk a tervébe: "Izmael dolgában is meghallgatlak: megáldom őt, és nagyon megszaporítom és megsokasítom utódait. Tizenkét fejedelmet fog nemzeni, és nagy néppé teszem. De szövetségre csak Izsákkal lépek" (1Mózes 17:20-21)
  • A harmadik ígéret idején Ábrahám már száz-, Sára pedig kilencven esztendős volt. De Ábrahám "Isten ígéretét sem vonta kétségbe hitetlenül, sőt megerősödött a hitben dicsőséget adva Istennek, és teljesen bizonyos volt afelől, hogy amit Isten ígér, azt meg is tudja tenni." (Róma 4: 20-21)
  • Ha van beteljesületlen ígéret az életünkben, amit Isten ígért nekünk, de még várat magára, józan hittel valljuk meg tehetetlenségünket Isten előtt, mert "amikor gyenge vagyok, akkor vagyok erős" (2Kor.12:10) Ha lemondunk saját büszkeségünkről, Isten kárpótol minket. Amikor ezt megtesszük, Isten aktiválja ígéreteit, hisz "Van-e valami lehetetlen az Úr számára?" (1Mózes 18:14) Szabad Őt emlékeztetni ígéreteire!
  • Az áldás mindig az Úrtól jön: mindig az ígéret adója lesz a beteljesítője – nem pedig az, aki kapta az ígéretet!
  • Isten mindig gyermekeknek lát bennünket, bármilyen idősek vagyunk is testben vagy lélekben.
  • Ábrahám és Sára hittek, mert nagy volt bennük a szeretet Isten felé. Ábrahám utódaiként örökölhetjük hitét is:
"teljesen bizonyos volt afelől, hogy amit Isten ígér, azt meg is tudja tenni."


2018.12.30. Bödő Sándor - A harag mint érzelem és az Isten szerinti válasz


"Volt egy Rámátaim-Cófimból, az Efraim hegyvidékéről való ember, akinek Elkána volt a neve; efrátai volt, Jeróhámnak a fia, aki Elíhú fia, aki Tóhú fia, aki Cúf fia volt. Két felesége volt; egyiknek a neve Anna, másiknak a neve Peninná volt. Peninnának voltak gyermekei, de Annának nem voltak gyermekei. Ez az ember évenként fölment városából Silóba, hogy imádkozzék és áldozzék a Seregek URának. Ott pedig Éli két fia, Hofni és Fineás volt az ÚR papja. Amikor eljött az a nap, amelyen Elkána áldozni szokott, egy-egy részt adott feleségének, Peninnának, meg mindegyik fiának és lányának. Annának is csak egy részt adott, pedig Annát nagyon szerette, de az ÚR bezárta a méhét. Vetélytársa is sokat bosszantotta őt, hogy felingerelje, mivel az ÚR bezárta a méhét. Így történt ez évről évre, valahányszor fölment az ÚR házába, így bosszantotta őt. Ő meg csak sírt, és nem evett semmit. Akkor ezt mondta neki a férje, Elkána: Anna, miért sírsz, és miért nem eszel? Miért vagy úgy elkeseredve? Nem érek én többet neked tíz fiúnál? Egyszer Anna fölkelt, miután ettek és ittak Silóban. Éli pap meg ott ült egy széken az ÚR templomának az ajtófélfájánál. Az asszony lelke mélyéig elkeseredve könyörgött az ÚRhoz, és keservesen sírt. Azután erős fogadalmat tett, és ezt mondta: Seregek URa! Ha részvéttel tekintesz szolgálólányod nyomorúságára, gondod lesz rám, és nem feledkezel meg szolgálólányodról, hanem fiúgyermeket adsz szolgálólányodnak, akkor egész életére az ÚRnak adom, és nem éri borotva a fejét! Mivel hosszasan imádkozott az ÚR színe előtt, Éli figyelte az asszony száját. Anna magában beszélt, csak ajka mozgott, de hangja nem hallatszott. Ezért Éli azt gondolta, hogy részeg, és ezt mondta neki: Meddig tart még a részegséged? Józanodj ki mámorodból! Anna azonban így válaszolt: Nem, uram! Bánatos lelkű asszony vagyok. Nem ittam bort vagy szeszes italt, hanem a lelkemet öntöttem ki az ÚR előtt. Ne tartsd szolgálólányodat elvetemült asszonynak, mert nagy bánatom és szomorúságom miatt beszéltem ilyen sokáig. Éli így válaszolt: Menj el békességgel! Izráel Istene teljesítse kérésedet, amit kértél tőle! Ő pedig ezt mondta: Nézz jóindulattal szolgálólányodra! Azután elment az asszony a maga útjára, evett, és nem volt többé szomorú az arca. Másnap reggel fölkeltek, imádkoztak az ÚR előtt, majd visszatértek otthonukba, Rámába. Amikor aztán Elkána a feleségével, Annával hált, az ÚRnak gondja volt rá. Egy idő múlva Anna teherbe esett, fiút szült, és elnevezte Sámuelnek, mert ezt mondta: Az ÚRtól kértem őt."
1Sámuel 1:1-20


Youtube: megnyitás
Hang: megnyitás



·       A harag a szégyennel is összekapcsolódik. Isten különlegesnek teremtett minket és méltóságot adott. Ugyanakkor bűnösök is vagyunk, és ez tévhitekhez vezethet, amelyek a szégyenben is megjelenhetnek.
·       Anna szégyene abban állt, hogy Elkánának 2 felesége volt, akik versengtek egymással, amelynek alapja az összehasonlítgatás volt. Könnyen szégyenkezhet az egyik fél, ha a másik fél jobb valamiben. A régi világban rangot jelentett valaki számára, ha fiai voltak. Annának azonban nem voltak gyermekei, értéktelennek érezte magát. Anna szégyenét még növelte, hogy Elkána érzéketlenül próbálta megvigasztalni, Éli pedig szellemileg bántalmazta.
·       A szégyen könnyen megvetésbe és haragba fordulhat át: ezek a szégyen fájdalmát elnyomják bár, ugyanakkor nem hoznak megoldást, csak eltávolítanak Istentől.
·       Amikor Anna felülemelkedett és Istenhez fordult, kitárta szívét, lelkét, elmondta bánatát, Isten meghallgatta és segített neki.
·       A harag önmagában nem bűn, hiszen Isten is tud haragudni, s mi az ő képmására lettünk teremtve. Azonban ha a harag az indulat irányítójává válik, s cselekedeteink vezérlője lesz, rossz úton járunk, hiszen az "ember haragja nem szolgálja Isten igazságát" (Jakab 1:20).
·       A harag jó szolga, a jelzőrendszer része, viszont rossz mester! „Haragudjatok, de ne vétkezzetek!” (Efezus 4:26) A harag, amennyiben érzelem-cselekvésben nyilvánul meg, bűnt eredményez. Megőrzött harag csak nő és nő, a kísértőnek ezzel egyre nagyobb teret adunk és vétkezünk. A tévhitek a Sátán közbenjárásával alakulnak ki bennünk.
·       A helyreállás útja a megtérés. A változást mindig az hozza, ha kiöntjük a szívünket az Úrnak, ahogyan Anna is tette. Ha Isten szerint megszomorodunk ez megtéréshez vezet. (Önvizsgálatra van szükségünk, mert gyakran a harag hátterében nem is az áll, amire elsőre gondolunk.)
·       Hibázni lehet, de mindig ott van a lehetőség, hogy odamenjünk Krisztushoz és bocsánatot nyerjünk.


2018.12.23. Bödő Sándor - A szégyen, ami Isten tervét megakadályozza


"Jézus Szentlélekkel telve visszatért a Jordántól, és a Lélek indítására a pusztában tartózkodott negyven napon át, miközben kísértette az ördög. Nem evett semmit azokban a napokban, de amikor azok elmúltak, megéhezett. Ekkor az ördög így szólt hozzá: „Ha Isten Fia vagy, mondd ennek a kőnek, hogy változzék kenyérré.” Jézus így válaszolt neki: „Meg van írva, hogy nemcsak kenyérrel él az ember.” Ezután felvitte az ördög, megmutatta neki egy szempillantás alatt a földkerekség minden országát, és ezt mondta neki: „Neked adom mindezt a hatalmat és dicsőséget, mert nekem adatott, és annak adom, akinek akarom. Ha tehát leborulsz előttem, tied lesz mindez.” Jézus így válaszolt neki: „Meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj.” Ezután elvitte őt Jeruzsálembe, a templom párkányára állította, és ezt mondta neki: „Ha Isten Fia vagy, vesd le magadat innen, mert meg van írva: Angyalainak megparancsolta, hogy őrizzenek téged; és tenyerükön hordoznak, hogy meg ne üsd lábadat a kőben.” Jézus így válaszolt neki: „Megmondatott: Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet.” Amikor az ördög elvégzett minden kísértést, eltávozott tőle egy időre."
Lukács 4:1-13


Youtube: megnyitás
Hang: megnyitás



·           Látjuk, hogy Jézusnak minden kísértésre (éhség, hírnév, hatalom) volt válasza, hiszen tudta, hogy kicsoda. A lelki éhség Isten igéjével táplálkozik. Nekünk is fontos tudnunk, hogy kik vagyunk.
·           Az ember számára Isten eredeti terve a méltóság volt, azonban az eredendő bűnesettől fogva mindannyian hajlamosak vagyunk a bűnre. A szégyen először az Édenkertben jelent meg, a bűnbeesés után, amikor Ádám és Éva elbújt Isten elől, testüket pedig eltakarták. A bűnök szégyenhez vezethetnek, ez pedig Isten tervét akadályozza.
·           A szégyen nem más, mint eltakarandó felület – vélt, vagy valós hiányosság, hiba, amelyhez társul a lelepleződéstől való félelem, amely pedig elvezethet ahhoz, hogy elszigetelődjünk embertársainktól, és akár magányossá, depresszióssá is válhatunk. A szégyen bálványként befolyásolhat, káros szenvedélyekre vehet rá, önértékelésünket torzíthatja, életmódproblémákat hozhat magával.
·           Jézus méltósága a mienk, ezt a méltóságot kell felismernünk a helyreálláshoz. A szerető és elfogadó közösség segíthet a helyreállásban: megbízható személyekkel ráláthatunk a sebekre. Ha emberi kapcsolatokban kaptunk sebeket, emberi kapcsolatok segíthetnek a helyreállításban. A veszteség feldolgozása egy folyamat, amelynek hossza függ a sérülés mértékétől.
·           Isten igazán ismer bennünket: tőle születtünk, új teremtések, kiválasztottak vagyunk, tehát nem kell félnünk.
o   „Akik pedig befogadták (Jézust), azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében, akik nem vérből, sem a test, sem a férfi akaratából, hanem Istentől születtek.” Jn 1:12-13
o   „Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre.” 2Kor 5:17
o   „Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki megáldott minket mennyei világának minden lelki áldásával a Krisztusban. Mert őbenne kiválasztott minket magának már a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte szeretetben.” Ef 1:3-4
o   „Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.” 2Tim 1:7