Az idő: kronosz és kairosz
YouTube: megnyitás
Hang: megnyitás
Isten időszámítása más, mint ahogy mi értelmezzük, mérjük, tapasztaljuk az időt. Ő nem engedi a cselekvését az általunk ismert idő keretei közé szorítani: „…az Úr előtt egy nap annyi, mint ezer esztendő, és ezer esztendő annyi, mint egy nap.” (2Péter 3,8)
A görög nyelv két szóval
fejezi ki az időt, ez a kronosz és a kairosz. A kronosz a naptári, a mennyiségi
időt jelöli. A kairosz szó pedig az események közötti meghatározatlan
időpillanatot jelenti, amikor valami különleges történik.
Nem látjuk előre az életünk
években mérhető hosszát – a kronoszt –, de felismerhetjük azokat a különleges
pillanatokat – kairosz –, amelyeket Isten nekünk készít. Akár azért, hogy
minket formáljon, akár azért, hogy mások életében cselekedjen rajtunk
keresztül. Nem a szerencsének köszönhetően vagyunk jó időben jó helyen. Isten
hozza el ezeket a helyzeteket, de ezek amilyen gyorsan jönnek, olyan gyorsan
mennek. Megragadhatjuk a pillanatot, ha szembe jön velünk, de ha hagytuk, hogy
elmenjen mellettünk, akkor elkéstünk.
Az időt megragadni,
kihasználni azt jelenti, hogy most tesszük meg, amit kell, amire Isten indít.
Éljünk jól az Úr kegyelmi idejével a saját életünkben, és ragadjuk meg azt a
pillanatot, amikor mi lehetünk az ő eszköze a környezetünkben!
Végül pedig „nem lesz többé idő” (Jelenések könyve 10,6), és örökké
Istennel leszünk.