„Pál és Timóteus, Krisztus Jézus
szolgái, mindazoknak a Krisztus Jézusban hívő szenteknek, akik Filippiben
vannak, püspökeikkel és diakónusaikkal együtt: kegyelem néktek és békesség
Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.” Filippi 1.1-2,
„Ha tehát van vigasztalás Krisztusban, ha van szeretetből fakadó figyelmeztetés, ha van közösség a Lélekben, ha van irgalom és könyörület, akkor tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy ugyanazt akarjátok: ugyanaz a szeretet legyen bennetek, egyet akarva ugyanarra törekedjetek. Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is. Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt” Filippi 2.1-5
Hang: megnyitás
Mi is a gyülekezet, s miért is olyan fontos?
A gyülekezet egy olyan közösség, amely biztosít számunkra
egy kicsi védett helyet abban a nagy világban, amely a Gonosz birodalma.
Azonban nem elbújásra, hanem megerősödésre, szolgálatunkra való felkészülésre
és annak betöltésére szolgál. A gyülekezet egyúttal a szentek közössége is. A
szentek nem a tökéletes emberek, hanem azok a kiválasztottak, akik igennel
válaszoltak Isten hívására, s akiket Krisztus megtisztított.
Pál börtönből írt levele iránymutatást ad arra nézve, hogy
hogyan tudunk közösségben és Krisztusian élni: „Az az indulat legyen bennetek, amely Krisztus Jézusban is megvolt”.
Mi is az indulat, s milyen indulat volt Krisztus Jézusban?
Az indulat valamerre indít minket, mozgósít. A világban élve
azonban a megszokott indulataink sokszor negatívak, amelyet a Sátán kihasznál
arra, hogy bűnre vezessen minket. Ha azonban a Szentlélekre hallgatunk,
megtanulhatjuk, hogy milyen a Krisztusi indulat- amely gyakran az ösztönöshöz
képest éppen az ellenkező irányba visz minket.
Krisztus indulatát, jellemét csak
Krisztus közelében lehet lemásolni, megtanulni. Jézus azt tanítja nekünk, hogy
irgalommal, könyörülettel lássunk másokat. A gyülekezetben a Lélek által vagyunk
közösségben: hatással vagyunk egymásra, részt vállalunk egymás örömében és
bánatában. Formáljuk egymást, ha kell,
szeretettel figyelmeztetjük a másikat, hogy meg tudjon maradni Jézus
szeretetében és békéjében. Fontos, hogy önzés és hiúság (negatív indulat) ne
legyen bennünk, hanem alázattal és mások felé való odaszánással munkálkodjunk
Jézus szeretetének bemutatásán.
Vizsgáljuk meg indulatainkat, s engedjük, hogy Isten helyre tegye ezeket - még akkor is, ha időnként fájdalmas dolgokkal kell szembesülnünk. Törekedjünk arra, hogy az az indulat legyen meg bennünk, amely Krisztus Jézusban is megvolt!