Én azonban az igazságot mondom nektek:
jobb nektek, ha én elmegyek; mert ha nem megyek el, a Pártfogó nem jön el
hozzátok, ha pedig elmegyek, elküldöm őt hozzátok. És amikor eljön, leleplezi a
világ előtt, hogy mi a bűn, mi az igazság és mi az ítélet. A bűn az, hogy nem hisznek
énbennem; az igazság az, hogy én az Atyához megyek, és többé nem láttok engem; az ítélet pedig az, hogy e
világ fejedelme megítéltetett.”
János 16:7-11
Hang: megnyitás
Mindenki a bűn alá
van rekesztve, nincs kivétel. Istennek valójában nem is a bűnnel van baja,
hanem azzal, aki mögötte van: a Sátánnal. Noha a bűnt minden kor igyekszik
valahogy megfogalmazni, nem létezik állandó definíció, hiszen időről időre,
kultúráról kultúrára változik. Az Ige azonban megadja az egyetlen örök
magyarázatot: „A bűn az, hogy nem hisznek énbennem.” Isten
oltalma azonban csak addig tud jelen lenni az életünkben, amíg hiszünk Benne és
elismerjük Őt.
A Halál fullánkja, mérge, tölténye a bűn. A Sátán
pedig személyünkre igazítja a töltényt, s a leggyengébb pontunkon kezd ki
bennünket. Ez a belépési pont elsőre láthatatlan a külső szemlélő számára,
azonban amikor a Sátán ezen keresztül beférkőzik, s elkezdi tágítani a kaput,
megsokszorozni a bűnöket, már mások is észreveszik, hogy bűnben vagyunk. A
probléma feloldására meg kell keresni a gyökérbűnt. A bűn ellen pedig Jézus
vére az egyetlen igazi gyógymód.
Soha ne legyünk elbizakodottak, ne gondoljuk, hogy védelem nélkül majd mi egyedül
helyt állunk! A Sátán tökéletesen ismeri a gyenge pontjainkat és tudja, hol
támadjon ahhoz, hogy elbukjunk. Mindenkinek vannak ilyen gyenge pontjai. Ha
felismerjük ezeket, kérjünk segítséget Istentől! Nincs olyan gyengeségünk vagy
bűnünk, amitől Isten ne tudna megszabadítani. Jézus nem csak igazsággal volt
telve, amikor eljött közénk, hanem kegyelemmel is.
Ne feledjük: a bűn zsoldja a Halál, amely elválaszt
Istentől. Létkérdés, hogy felismerjük a bűnt az életünkben, hogy kikerültünk
Isten védelme és oltalma alól. Leplezzük le magunkat a végső leleplezés előtt!