2021. augusztus 30., hétfő

2021.07.25 Balogh Péter – Milyen jóindulatú vagy hozzám

Azt mondta egyszer a móábi Ruth Naominak: Hadd menjek ki a mezőre kalászt szedegetni valaki után, akinek megnyerem a jóindulatát! Naomi azt felelte neki: Eredj, leányom! El is ment, és kiérve a mezőre szedegetni kezdett az aratók után. Történetesen az Elímelek nemzetségéből való Bóáz szántóföldje volt az.
Éppen akkor ment ki Bóáz is Betlehemből, és azt mondta az aratóknak: Az ÚR legyen veletek! Azok így feleltek neki: Áldjon meg az ÚR! Majd megkérdezte Bóáz attól a legénytől, aki az aratók felügyelője volt: Ki ez a fiatalasszony? A legény, az aratók felügyelője ezt felelte: Egy móábi fiatalasszony, aki Naomival tért vissza Móáb mezejéről. Azt kérte, hogy hadd szedegessen és gyűjtögessen a kévék között az aratók után. Így jött ide, és talpon van reggeltől mostanáig; alig pihent egy keveset.
Bóáz ekkor azt mondta Ruthnak: Hallgass ide, leányom! Ne menj te más mezőre szedegetni, ne is menj innen máshová, hanem maradj csak a szolgálóleányaim nyomában! Tartsd szemmel a mezőt, mikor hol aratnak, és haladj az asszonyok után! Megparancsoltam a szolgáknak, hogy ne bántsanak téged, és ha megszomjazol, menj az edényekhez, és igyál abból, amiből a szolgák merítenek.
Ruth arcra borult, a földig hajolt, és ezt mondta Bóáznak: Hogyan nyerhettem el jóindulatodat, hogy pártfogásodba vettél? Hiszen én idegen vagyok! Bóáz így válaszolt neki: Elbeszélték nekem részletesen mindazt, amit anyósodért tettél férjed halála után: hogyan hagytad el apádat, anyádat, szülőföldedet, és hogyan jöttél el egy olyan nép közé, amelyet azelőtt nem is ismertél. Fizessen meg tetteidért az ÚR, legyen bőséges jutalmad az ÚRtól, Izráel Istenétől, akinek a szárnyai alá jöttél oltalmat keresni. Ruth pedig ezt mondta: Milyen jóindulatú vagy hozzám, uram! Megvigasztaltál engem, és szívélyesen beszéltél velem, pedig én még csak a szolgálóleányaid közé sem tartozom!
Ruth 2,2-13

 

YouTube: megnyitás
Hang: megnyitás

Az előzményekben (1. fejezet), Naomi férjével, Elimelekkel és két fiával egy nagy éhínség idején elhagyják Izrael földjét, és a szomszédos Moáb mezején remélnek boldogulást. Úgy tűnik, nem hitbéli lépés volt ez részükről. Nem jó tanácsadó, ha anyagi szempontok vezérelnek döntéseinkben.

Az idegen földön Naomi megözvegyül, és 2 fiát is elveszíti. Elhatározta, hogy hazatér Izraelbe. Az egyik menye, Ruth vele tartott, és szeretetéről biztosítva támogatta őt.

Boáz (Naomi rokona, egy jómódú ember Elímelek nemzetségéből) és Ruth kapcsolata kiábrázolja az evangéliumot, ahogyan a kegyelem által új életet, reményt kap az elveszett.

Látszólag hétköznapi eseményekről szól a könyv: vándorlás, munka, otthonkeresés, házasság. De tulajdonképpen ezekből áll az életünk. Tanuljuk meg Ruth-tól, hogyan lehetséges Isten jóindulatát, kegyelmét megélnünk és tovább sugároznunk a hétköznapjaink során.

2021.07.18 Vizy Antal - Aki győz

Ezért tehát … tegyünk le minden ránk nehezedő terhet és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát. (Zsidók 12:1)


YouTube: megnyitás
Hang: megnyitás

A Jelenések könyve vigasztalásul íratott az Istenfélőknek egy olyan időszakban, amikor császári önkényuralom volt. A Krisztusban hívőket kivégezték, száműzték és bármit megtehettek velük. 

A könyv a hét kis ázsiai gyülekezetnek címzett. Ezekben a gyülekezetekben különböző problémák merültek fel úgy, mint közöny, erkölcstelenség, bűn eltűrése, megfáradás, félelem. 

Összehasonlítva mai helyzetünkkel és gyülekezeteink állapotával, illetve a körülöttünk lévő világgal, sok a hasonlóság. Ebben az összefüggésben adta, és adja Isten az ígéreteket, hogy "aki győz" milyen áldások várnak rá. 

A szövegből úgy tűnhet, egyedül kell harcolnunk. De Krisztus mennybemenetelekor azzal bátorította követőit, hogy Ő már legyőzte a világot, és neki adatott minden hatalom mennyen és földön

Ha Ő győzött, akkor miért kell nekünk harcolnunk? Izraelnek Isten megmondta, hogy nekik adja az ígéret földjét, mégis nekik is harcolniuk kellett, hogy el is foglalhassák azt. Nekünk is hasonló a helyzetünk. 

Pál az előttünk lévő pályát futóversenyhez hasonlítja, ahol nem csak az győz, aki a célszalagot először érinti, hanem mindazok, akik futásuk során megtanulnak célra tartani, részcélokat kitűzni, kitartani, felkészülni, frissíteni és átlendülni a holtpontokon. 

Ezért tehát … tegyünk le minden ránk nehezedő terhet és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát. (Zsidók 12:1)