2020.08.23. Kovács Dániel – Megtérés megtart, megkeményedés elveszt

 Jeremiás 18. és 19. rész fazekas példája

YouTube: megnyitás
Hang: megnyitás

 Az Úr a fazekas agyagot formáló munkáján keresztül mutatja meg, hogyan is működik az Ő akarata az életünkben…

 Isten általi megmunkálásunk fogantatásunktól halálunkig tart.

Ádám és Éva bűnbeesésétől kezdve minden ember bűnben fogan, nem vagyunk már olyan tökéletesek, mint ők voltak a teremtéskor. Bár a világ a pusztulás felé tart, Isten az embert meg akarja menteni, sosem mond le róla. Ismétlődő üzenete is az Jeremiás könyvében, hogy térjünk meg bűneinkből, térjünk vissza Hozzá, mert csak így menekülhetünk meg. A menekülés útja mindenki számára elérhető, de a mi döntésünk, hogy rálépünk-e erre az útra. Ezt a döntés nap, mint nap meg kell hoznunk.

 Miként az edény sem dönthet arról, hogy hogyan készül, úgy nekünk is engednünk kell, hogy Isten formáljon minket, életünk bármely szakaszában.

Hiába gondoljuk néha azt, hogy selejtesek vagyunk, sosem lehetünk olyan rossz állapotban, hogy Isten ne tudna bennünket értékes és hasznos „edénnyé” formálni, és dicsőségére használni. Ha szétcsúszik is az életünk, nagyon fontos, hogy akkor is maradjunk a fazekas korongján, vagyis Isten kezében. Hiszen amíg ott vagyunk, van újrakezdés. Ha saját fejünk után megyünk, könnyen megkeményedhetünk, és Isten formálása fájdalmassá válhat számunkra.

De ne feledjük, Isten nem pusztulást akar, hanem életet! Ha látja megtört, alázatos szívünket, szívbéli bűnbánatunkat, hajlandó még halálos ítéletét is visszavonni, ahogy Ninive lakóinak is megkegyelmezett.

Maradjunk tehát a fazekas korongján, kapaszkodjunk Istenbe, mert akkor az Élet vár ránk.