„Ekkor magába szállt és ezt mondta: Az én apámnak hány bérese
bővelkedik kenyérben, én pedig itt éhen halok! Útra kelek, elmegyek apámhoz, és azt mondom neki: Atyám, vétkeztem az ég
ellen és teellened. Nem vagyok többé méltó arra, hogy fiadnak nevezzenek, tégy
engem olyanná, mint béreseid közül egy. És útra kelve el is ment az
apjához. Még távol volt, amikor apja meglátta őt, megszánta, elébe futott,
nyakába borult, és megcsókolta őt. A fiú ekkor így szólt hozzá:
Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened, és nem vagyok méltó arra, hogy
fiadnak nevezzenek. Az apa viszont ezt mondta szolgáinak: Hozzátok ki hamar a
legszebb ruhát, és adjátok reá, húzzatok gyűrűt a kezére, és sarut a lábára! Azután hozzátok a hízott borjút, és vágjátok le! Együnk, és vigadjunk, mert ez az én fiam meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott. És
vigadozni kezdtek.”
Lk 15:17-24
Ünneplő ruha
A tékozló fiú
hazatérése hasonlít mindannyiunk megtérési történetéhez: távol voltunk az atyai
háztól, de Istennek hála, hazataláltunk. Az apa a legszebb ruhát adta a fiúra.
Az ünnepi ruha jelképes: nem azáltal vált a család tagjává, de mindenki számára
hirdette, hogy helyreállt a kapcsolat. A hazatérés örömünnepe volt ez, ahogy mi
is ezt ünnepeljük a bemerítkezés örömteli alkalmával. De van olyan ruha is,
amit nem örömében vesz fel az ember.
Az első ruha
Az atyai háztól
való eltávolodás az Édenben kezdődött. A bűneset után az ember először azt
vette észre, hogy mezítelen. Szégyenkezett maga miatt, a bűne miatt. Fügefa
levelekkel borította magát de Isten bőrruhát készített nekik:
1Móz 3,21: "Az
Úristen pedig bőrruhát készített az embernek és feleségének, és felöltöztette
őket."
Egy állat vérét
ontotta, hogy ruhát adjon rájuk. Ez volt az első bűnért való áldozat, amely
előképe az Úr Jézus váltsághalálának.
Fehér ruha
Akik Jézus
váltsághalálát elfogadják, fehér ruhát kapnak a tisztaság jeleként.
Jel 7,13-14 "Ekkor
megszólalt egy a vének közül, és megkérdezte tőlem: "Kik ezek a fehér
ruhába öltözöttek, és honnan jöttek?" Ezt mondtam nekik: "Uram, te
tudod". Mire ő így válaszolt: "Ezek azok, akik a nagy nyomorúságból
jöttek, és megmosták ruhájukat, és megfehérítették a Bárány vérében."
Ezt jelképezi a
bemerítkezők ruhája is. Az Istentől eltávolodott ember nyomorúságban él, de a
kegyelmet elfogadva új helyzetbe kerül: nem kiűzve az Isten színe elől az
Édenkertből, hanem befogadva az Ő jelenlétébe, hazatalálva Őhozzá.