2021.03.28. Révész Lajos – Virágvasárnap: Jégből patak, magból kalász, mi az?

Másnap, amikor az ünnepre érkező nagy sokaság meghallotta, hogy Jézus Jeruzsálembe jön, pálmaágakat fogtak, kivonultak a fogadására, és így kiáltottak: „Hozsánna! Áldott, aki az Úr nevében jön, az Izráel Királya!” Jézus pedig egy szamárcsikóra találva, felült rá, ahogyan meg van írva: „Ne félj, Sion leánya, íme, királyod jön, szamárcsikón ülve.” Tanítványai először nem értették mindezt, de miután Jézus megdicsőült, visszaemlékeztek arra, hogy az történt vele, ami meg volt írva róla. A sokaság, amely vele volt, amikor Lázárt kihívta a sírból, és feltámasztotta a halálból, most bizonyságot tett mellette. Elébe is azért vonult ki a sokaság, mert hallották, hogy ezt a jelt tette. A farizeusok pedig így szóltak egymáshoz: „Látjátok, hogy semmit sem tudtok elérni: íme, a világ őt követi!”

János 12,12–19

YouTube: megnyitás
Hang: megnyitás 

Tudjuk, hogy egy tél sem végleges. Tavasszal több jelből is látjuk, hogy átütő változás közeleg. Ez a várakozás volt Izrael szívében évszázadok óta, mikor valami megmozdult, és a jelek arra utaltak, hogy valami történni fog.

Amit „elnyelt a föld”, az nincs többé – kivéve azt, ami élő. Még nem látszik rajta az élet, de ha megfelelő körülmények közé kerül, elő fog törni belőle.

Mikor Krisztus a földön járt, eljött az idő a változásra. Az emberek egy része észrevette és ünnepelte ezt a „mennyei melegséget”, de nem ez volt az igazi tavasz. A mag még nem került a földbe, és nem halt meg, így még nem aratott győzelmet.

A mag külsőre jelentéktelen, de benne van az új élet. Küldetésünket akkor tudjuk betölteni, ha bűneink „a földbe döngölnek”, és onnan Isten élőként hoz minket elő. Krisztus megmutatta ennek az útját.

 

2021.04.02. Révész Lajos - Nagypéntek

Fülöp így szólt hozzá: Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és az elég nekünk. Jézus erre ezt mondta: Annyi ideje veletek vagyok, és nem ismertél meg engem, Fülöp? Aki engem lát, látja az Atyát. Hogyan mondhatod: Mutasd meg nekünk az Atyát? Talán nem hiszed, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van? Azokat a beszédeket, amelyeket én mondok nektek, nem önmagamtól mondom; az Atya, aki énbennem van, ő viszi végbe a maga cselekedeteit. Higgyetek nekem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van; ha pedig másért nem, magukért a cselekedetekért higgyetek!
János 14:8‭-‬11

YouTube: megnyitás

Hang: megnyitás 

A nagypénteki eseményeket nem kell nagyon magyarázni, azok magukért beszélnek.

Jézus ittjártakor "megvetett volt, és emberektől elhagyatott, fájdalmak férfia, betegség ismerője" (Ézsaiás 53:3).

Bár Jézust nem járta át, nem áztatta el a bűn, de a vállain hordta, mikor a kereszten önként adta életét értünk.

Még Isten is magara hagyta emiatt abban az órában. De ez volt az ára a kijelentésnek: "Elvégeztetett!"

Higgyetek Jézusnak, ha másért nem, hát magukért a cselekedetekért!