2019. november 28., csütörtök

2019.11.24. Bödő Sándor – Alaptanítások 3. Megváltás – Ki, kiket, hogyan és miért?


Adjatok hálát az Atyának, aki alkalmassá tett titeket arra, hogy a szentek örökségében, a világosságban részesüljetek. Ő szabadított meg minket a sötétség hatalmából, és ő vitt át minket szeretett Fiának országába, akiben van megváltásunk és bűneink bocsánata. Ő a láthatatlan Isten képe, az elsőszülött minden teremtmény közül. Mert benne teremtetett minden a mennyen és a földön, a láthatók és a láthatatlanok, akár trónusok, akár uralmak, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok: minden általa és reá nézve teremtetett. Ő előbb volt mindennél, és minden őbenne áll fenn. Ő a feje a testnek, az egyháznak is, ő a kezdet, az elsőszülött a halottak közül, hogy minden tekintetben ő legyen az első. Mert tetszett az egész Teljességnek, hogy benne lakjék, és hogy általa békéltessen meg önmagával mindent, a földön és a mennyben, úgy, hogy békességet szerzett a keresztfán kiontott vére által. Titeket is, akik egykor Istentől elidegenedtek, és ellenséges gondolkozásúak voltatok gonosz cselekedeteitek miatt, most viszont megbékéltetett emberi testében, halála által, hogy mint szenteket, hibátlanokat és feddhetetleneket állítson majd színe elé.
Kolossé 1:12-22


Youtube: megnyitás
Hang: megnyitás

·        A megváltás az jelenti: kifizetni az árat valamiért. A Sátán azt gondolta, hogy amikor megölte Jézust, az örököst, akkor övé lehet a hatalom. Krisztus azonban legyőzte a halált, s egyúttal vérével az árat is kifizette bűneinkért: megváltott minket. A Fiú a megváltás pillanatában - emberi léptékben mérve - kifizethetetlen mennyiségű számlát rendezett helyettünk. Mindezt nem a cselekedeteinkért tette, hanem kegyelemből.
·        A megváltást a szerető Isten találta ki számunkra, bűnös emberek számára. Noha kezdetben úgy tűnt, csak a zsidó nép élhet vele, Krisztus ezt mindenkire kiterjesztette, aki Őbenne hisz. Ahhoz, hogy valaki a Mennybe kerüljön, élete során az útelágazásoknál a jó döntéseket kell meghoznia – ezek nem eleve elrendelt dolgok. A döntésed azon múlik, hogy adott pillanatban mit látsz a szemeddel, s a hited erre mit mond. A hited pedig össze tud kötni a Szent Szellemmel, akit pártfogóul elküldött az Atya, hogy miután Jézus elment, akkor velünk legyen és elvezessen bennünket a teljes igazságra.
·        Sajnos a Sátán hatalma napról napra nő, mivel egyre több ember dönt mellette öntudatlanul. Egyedül Isten tud megszabadítani minket. Emlékezzünk erre akkor is, amikor az élet hullámai elborítanak teljesen! Két világ feszül egymásnak: a bűnös világ tettei mögött az ördög eszközrendszere van, a Jézusba vetett hit vértjével küzdők mögött pedig Isten áll.
·        Mit jelent akkor az eleve elrendelés? Isten előre elhatározta, hogy aki Jézus Krisztuson keresztül megy hozzá, azt ki nem veti! A megváltás mindenkié, aki elismeri Istent, mint fenséget, mint Teremtő és Megváltó Istent, akinek az volt a szándéka, hogy ne kárhozzunk el.
·        Nem a cselekedeteink számítanak -akár elrontottunk eddig valamit, akár valami nagyon jót tettünk-, hanem hogy milyen indulat van a szívünkben. Ragaszkodjunk ahhoz az indulathoz, hogy Krisztusban szabadok vagyunk! Szabadok a bűn minden egyes részétől! Szabadok a félelemtől! Szabadok a lélek fájdalmától! Arra vagyunk elhívva, hogy szentekként Őt dicsérjük szóval és cselekedettel, így mutatva meg Őt a világnak!

2019. november 20., szerda

2019.11.17. Révész Lajos – Alaptanítások 2. – Sátán, kárhozat, pokol. Mítoszok és valóság


„Volt egy gazdag ember, aki bíborba és patyolatba öltözött, és nap mint nap fényes lakomát rendezett. 20Volt egy Lázár nevű koldus is, aki ott feküdt a gazdag előtt, fekélyekkel tele, 21és azt kívánta, hogy bárcsak jóllakhatna a gazdag asztaláról lehulló morzsákkal; de csak a kutyák jöttek hozzá, és nyaldosták a sebeit. 22Történt pedig, hogy meghalt a koldus, és felvitték az angyalok Ábrahám kebelére. Meghalt a gazdag is, és eltemették. 23Amint ez a pokolban kínok között gyötrődve felemelte a tekintetét, látta távolról Ábrahámot és kebelén Lázárt. 24Ekkor felkiáltott: Atyám, Ábrahám, könyörülj rajtam, és küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét mártsa vízbe, és hűsítse meg a nyelvemet, mert igen gyötrődöm e lángban. 25De Ábrahám így válaszolt: Fiam, jusson eszedbe, hogy te megkaptad javaidat életedben, éppen úgy, mint Lázár a rosszat. Ő most itt vigasztalódik, te pedig gyötrődsz. 26Ezen felül még közöttünk és közöttetek nagy szakadék is tátong, hogy akik innen át akarnak menni hozzátok, ne mehessenek, se onnan ide át ne jöhessen senki. 27Ő pedig így szólt: Akkor arra kérlek, atyám, hogy küldd el őt apám házához; 28mert van öt testvérem, beszéljen a lelkükre, nehogy ők is ide kerüljenek, a gyötrelem helyére. 29Ábrahám így válaszolt: Van Mózesük, és vannak prófétáik, hallgassanak azokra! 30De az erre ezt mondta: Nem úgy, atyám, Ábrahám, hanem ha a halottak közül megy valaki hozzájuk, akkor megtérnek. 31Ábrahám ezt felelte: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki feltámad a halottak közül.”
Lukács 16:19-31


Youtube: megnyitás
Hang: megnyitás

Keresztényként is sok harc, nehézség és próba vár ránk, csak aki mindvégig kitart, és győz, az mehet be Isten országába.  De vajon ki ellen kell harcolnunk? Miért van az a sok próba? A hívők nem mind boldogok, és tehermentesek? Hogy lehet az, hogy szinte indokolatlanul nyomást érzünk magunkon, s a gondolataink szanaszét járnak?
Akár hiszünk benne, akár nem: egy csatamezőre születtünk – Isten és a Sátán csatájába. Isten és a Sátán  közötti küzdelem állandó, de fontos tudni, hogy nem egyenlő ellenfelek. Bár a Sátán is sok mindenre képes,  Isten messze hatalmasabb minden tekintetben.
Ahhoz, hogy győzni tudjunk, fontos ismernünk az ellenséget is. A Sátán, azaz Lucifer – Hajnalcsillag – fényhozó volt. Mennyei teremtmény, aki fellázadt teremtője ellen. (Isten igazságossága, hogy a mennyei lényeknek is szabad akaratuk van, gondolkodó, tervező lények.) A Menny trónjára vágyott, s mivel azt nem kapta meg, ebben a világban állította fel a trónját.

A Sátán az első emberpárt hazugságával bűnbe csalta, így az ember az örökélet lehetőségét elvesztette. Ha Isten mellett döntünk, és elfogadjuk Jézus megváltását, azonnal célpontjaivá válunk a Sátánnak.
Jézus, amikor elhagyta mennyei otthonát, testben jött el a Földre, látható, érzékelhető módon. A Sátán rejtve érkezik. Minden, ami mögött nincs ott a feltámadás ereje, Jézus: okkult dolog.

Az ember több annál, mintha csak fizikai test lenne. Tudunk érezni fájdalmat testi fájdalom, sérülés nélkül is. Ez a lelkünk fájdalma, és ez bizonyítja, hogy többek vagyunk a testnél. A szellemi lényünk Isten képmása, ami az örökkévalóságig él. A határvonal, ahol a szellemi és a testi lényünk elválik, a halál. Ahova becsatlakozunk ebben a létben, ott fogjuk tölteni az örökkévalóságot is. Amíg itt élünk a Földön, ezt szabad akarattal eldönthetjük.

A Sátán jól kidolgozott csapattal, hadtestekkel dolgozik. Ahol az ember elgyengül, a Sátán annál inkább teret nyer. Akkor vagyunk a legsebezhetőbbek, amikor nehézségekben vagyunk, amikor a lelkünk szenved. Ha lelki fájdalmainkra elfogadunk valamit a Sátántól, elkerülhetetlenül belekerülünk egy lefelé tartó spirálba. Krisztus nélkül nincs belőle menekülés!
A pokol az a hely, ahol azok vannak, akik Krisztus nélkül fejezték be az életüket. Az örök kárhozat, szenvedés helye. A pokolból belátni a Mennybe, de fordítva nem. Nincs átjárás a két hely között.

Lássuk meg, hogy nem az az ember az ellenségünk, akit a Sátán eszközként használ ellenünk!
Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen…”  (Efezus 6:12)
„áldjátok azokat, akik átkoznak, és imádkozzatok azokért, akik bántalmaznak titeket." (Lukács 6:28)

2019. november 14., csütörtök

2019.11.10. Révész Lajos – Alaptanítások 1. Bűn – céltévesztés


Én azonban az igazságot mondom nektek: jobb nektek, ha én elmegyek; mert ha nem megyek el, a Pártfogó nem jön el hozzátok, ha pedig elmegyek, elküldöm őt hozzátok. És amikor eljön, leleplezi a világ előtt, hogy mi a bűn, mi az igazság és mi az ítélet. A bűn az, hogy nem hisznek énbennem; az igazság az, hogy én az Atyához megyek, és többé nem láttok engem; az ítélet pedig az, hogy e világ fejedelme megítéltetett.” 
János 16:7-11

Youtube: megnyitás
Hang: megnyitás

Mindenki a bűn alá van rekesztve, nincs kivétel. Istennek valójában nem is a bűnnel van baja, hanem azzal, aki mögötte van: a Sátánnal. Noha a bűnt minden kor igyekszik valahogy megfogalmazni, nem létezik állandó definíció, hiszen időről időre, kultúráról kultúrára változik. Az Ige azonban megadja az egyetlen örök magyarázatot: „A bűn az, hogy nem hisznek énbennem.” Isten oltalma azonban csak addig tud jelen lenni az életünkben, amíg hiszünk Benne és elismerjük Őt.

A Halál fullánkja, mérge, tölténye a bűn. A Sátán pedig személyünkre igazítja a töltényt, s a leggyengébb pontunkon kezd ki bennünket. Ez a belépési pont elsőre láthatatlan a külső szemlélő számára, azonban amikor a Sátán ezen keresztül beférkőzik, s elkezdi tágítani a kaput, megsokszorozni a bűnöket, már mások is észreveszik, hogy bűnben vagyunk. A probléma feloldására meg kell keresni a gyökérbűnt. A bűn ellen pedig Jézus vére az egyetlen igazi gyógymód.

Soha ne legyünk elbizakodottak, ne gondoljuk, hogy védelem nélkül majd mi egyedül helyt állunk! A Sátán tökéletesen ismeri a gyenge pontjainkat és tudja, hol támadjon ahhoz, hogy elbukjunk. Mindenkinek vannak ilyen gyenge pontjai. Ha felismerjük ezeket, kérjünk segítséget Istentől! Nincs olyan gyengeségünk vagy bűnünk, amitől Isten ne tudna megszabadítani. Jézus nem csak igazsággal volt telve, amikor eljött közénk, hanem kegyelemmel is.

Ne feledjük: a bűn zsoldja a Halál, amely elválaszt Istentől. Létkérdés, hogy felismerjük a bűnt az életünkben, hogy kikerültünk Isten védelme és oltalma alól. Leplezzük le magunkat a végső leleplezés előtt!

2019. november 9., szombat

2019.11.03. Eric Maroney – Missziós Nap


A tizenegy tanítvány pedig elment Galileába arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket. Amikor meglátták őt, leborultak előtte, pedig kétségek fogták el őket. Jézus hozzájuk lépett, és így szólt: „Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.”
Máté 28:16-20

Youtube: megnyitás
Hang: megnyitás

A Biblia: történet Isten missziójáról, küldetés, kinyilatkoztatás, amelynek legfőbb célja, hogy az evangélium mindenhol, mindenkihez eljusson. Isten országa bennünk, hívőkben van, Ő pedig rajtunk keresztül akar üzenni embertársainknak. A misszió Isten szívének a közepe, így tekintsünk hát rá.

Menjetek el tehát”… Ez nem ugyanazt jelenti mindenkinek, mindenhol, mindenkor!

A misszióban hívőként többféle módon vehetünk részt:

1. Imádkozz! – Fontos része a missziónak. Erre mindenki képes, mindenkinek tennie kell! Vannak helyek, ahová nem lehet fizikálisan eljutni. Oda az imáink által juthatunk el, Isten pedig ott is ott van!
2. Adj! – A missziónak, bárhol legyen is, nagy szüksége van anyagi háttérre. Istennek ugyan nem kell a pénzünk, de használni szeretné a misszió érdekében. Adakozni szintén mindenki tud!
3. Menj! – Isten misztériuma, hogy kit hív el arra a feladatra, hogy valóban útnak induljon, átlépve a határokat- legyen szó országhatárokról vagy nyelvi, kulturális határokról.
4. Maradj! – A mai fiatal generáció gazdasági okokra hivatkozva könnyen elvágja a gyökereit és elmegy. Vegyük figyelembe, hogy Isten hova hívott el minket, és tartsunk ki ott, az esetlegesen nehéz körülmények ellenére is! Lehet, hogy anyagilag nem találjuk meg a számításunkat, de Isten áldása, ami rajtunk keresztül kiárad másokra, mérhetetlen és az örökkévalóságig tart. Ha Isten elhívása nélkül, vagy ellenére elhagyjuk szülőföldünket, szellemi veszteséget okozhatunk hazánknak!

Az Isten által adott missziós feladat akkorának tűnhet, hogy azt hihetnénk, csak egy bolond vállal ilyet. Valójában azonban egyszerű: Isten elhív minket, mi pedig Vele együtt mozdulunk. Ehhez azonban hitre van szükségünk! Ne feledjük: a látás nem mindig jelent hitet is. A hit adja meg a látást. Isten így ajándékoz meg minket.

A misszióval Istennek az a célja, hogy ezt a széthullott világot ismét egybeszerkessze. Kérjük el Tőle, hogy mi a feladatunk ebben a hatalmas munkában!