Minden
lélek engedelmeskedjék a felettes hatalmaknak, mert nincs hatalom mástól, mint
Istentől, ami hatalom pedig van, az az Istentől rendeltetett. Aki tehát ellene szegül a
hatalomnak, az az Isten rendelésének áll ellen; akik pedig ellenállnak, azok
ítéletet vonnak magukra. Mert a jócselekedet miatt nem kell félni az elöljáróktól,
hanem csak a rossz miatt. Azt akarod, hogy ne kelljen félned a hatalomtól? Tedd
a jót, és dicséretet kapsz tőle: mert Isten szolgája az a te javadra. Ha azonban a rosszat
teszed, akkor félj, mert nem ok nélkül viseli a kardot, hiszen ő Isten
szolgája, aki az ő haragját hajtja végre azon, aki a rosszat teszi. Ezért tehát engedelmeskedni
kell nemcsak a harag miatt, hanem a lelkiismeret miatt is. Hiszen adót is azért fizettek,
mert ők Isten szolgái, akik éppen ebben a szolgálatban fáradoznak. Adjátok meg mindenkinek,
amivel tartoztok: akinek az adóval, annak az adót, akinek a vámmal, annak a
vámot, akinek a félelemmel, annak a félelmet, akinek pedig tisztelettel: a
tiszteletet.
Róma
13.1-7
Hogyan viszonyuljak a vezetőimhez: munkahelyen, gyülekezetben, társadalomban? Mi legyen az adómmal, tartozásaimmal és hogyan kezeljem azokat?
Pál
ebben a részben arra hívja fel a hívők figyelmét, hogy mindig tartsák be a
világi vezetők parancsait, törvényeit is, hiszen Isten adta nekik a tekintélyt.
Mindezt egy olyan történelmi korban, amikor Néró császár uralkodott felettük,
aki nem arról volt híres, hogy nagyon szerette volna a keresztényeket, így
nekik nem volt könnyű azokban az időkben.
Napjainkban,
amikor hazánkban nem kell attól tartanunk, hogy egy rossz helyen és rosszkor
elejtett mondatért kivégezzenek, könnyebben tarthatnánk magunkat ennek az
Igeszakasznak a tanításához. Mégis, olykor- olykor áthágunk egy-egy szabályt, s
ha az erre jogosult hatóság- rendőrség, adóellenőr, vagy akár egy hatósági
kéményseprő- emiatt megbüntet minket, gyakran igazságtalannak érezzük a
helyzetet, s nem vagyunk restek felháborodásunknak hangot adni. Hogy lehet,
hogy elkaptak?- kérdezzük. Úgy, hogy tilosban jártunk! Ne járj tilosban, s nem
fog fájni a fejed! Ne felejtsük el, hogy a világi törvények- ugyanúgy, mint
Isten törvényei-, a mi érdekünkben, a mi biztonságunk fenntartása miatt vannak,
betartásuk, betartatásuk akár életeket menthet. Keresztényként legyen számunkra
lelkiismereti kérdés, hogy az éppen hatalmon lévő uralkodónak a törvényeit is kövessük,
hiszen a rendelések, szabályok betartása Krisztusnak való engedelmesség. Aki
nem engedelmeskedik a hatalomnak, Isten rendelésével fordul szembe, s magának
köszönheti az ítéletet. A büntetés talán éppen egy-egy hiányosságodra hívja fel
a figyelmet, hogy hol kell még változtatnod. Ha pedig sikerült elkerülni a
büntetést? Ne örvendj neki! Lehet, hogy emiatt nagyobb lazaságot fogsz
megengedni magadnak, s legközelebb még súlyosabb lesz a büntetés- akár a magad,
vagy valaki más élete!
Legyünk
hát a törvények betartásában is alázatosak!