„Az Ige
testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya
egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal.” János 1:14
„Hiszen
kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka
ez.” Efezus 2:8
„Járuljunk
tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet
találjunk, amikor segítségre van szükségünk.” Zsidók 4:16
„De még
nagyobb kegyelmet is ad, ezért mondja: „Isten a kevélyeknek ellenáll, az
alázatosoknak pedig kegyelmét adja”.” Jakab 4:6
„És arra
nevel minket, hogy megtagadva a hitetlenséget és a világi kívánságokat,
józanul, igazságosan, és kegyesen éljünk a világban.” Titusz 2:12
Hang: megnyitás
Jézus a kegyelem küldötte, maga a testté lett Ige.
Közöttünk lakott, azaz sorsközösséget vállalt velünk, emberekkel.
Megismerhetővé vált, osztozott terheinkben és megoldást kínált. Dicsősége
láthatóvá válik azok számára, akik hajlandók megbánni bűneiket és elfogadni a
kegyelem örömmel és szeretettel nyújtott ajándékát. A kegyelem nem teszi meg
nem történtté a bűnt, azonban könyörületességgel és igazságossággal elengedi a
megérdemelt büntetést. Kegyelmet azonban csak az kaphat, aki már megítéltetett.
Az veheti át, akit a Szent Szellem átvilágít. Aki be- és felismeri bűnös voltát,
s bűnbocsánatért Istenhez fordul. A kegyelemmel minden ember, kivétel nélkül
élhet. A Sátán hazugsága, hogy van olyan bűn, amire már nem vonatkozik a
kegyelem, de Istennél ez egyszerűen nem így van. Kijelentés van a kegyelemről,
s ebbe bárki belekapaszkodhat, akkor is, amikor a legmélyebben van! Isten a
kegyelembe be-, a bűnös világból pedig ki akar emelni bennünket. A kegyelem nem mentesít minket
a nehéz helyzetektől, de segít a mélyére látni, és megérteni azokat. Ez
a mai világ kegyetlen, tele van gonoszsággal. Rajtunk áll azonban, hogy élünk-e
Isten kegyelmével.