2020. április 12., vasárnap

2020.04.05. Kovács Dániel – Virágvasárnapi istentisztelet

„Másnap, amikor az ünnepre érkező nagy sokaság meghallotta, hogy Jézus Jeruzsálembe jön, pálmaágakat fogtak, kivonultak a fogadására, és így kiáltottak: „Hozsánna! Áldott, aki az Úr nevében jön, az Izráel Királya!” Jézus pedig egy szamárcsikóra találva, felült rá, ahogyan meg van írva: „Ne félj, Sion leánya, íme, királyod jön, szamárcsikón ülve.””
Jn 12.12-15,
„Azután bement a templomba, és kezdte kiűzni az árusokat, ezt mondva nekik: „Meg van írva: És az én házam imádság háza legyen, ti pedig rablók barlangjává tettétek.” Ezután naponként tanított a templomban. A főpapok, az írástudók a nép vezetőivel azon voltak, hogy elveszítsék.”
Lk 19.45-47



YouTube: megnyitás

A Nagyhét kezdete a Virágvasárnap. Olyan fontos események zajlottak ezen a héten, hogy az evangéliumok 89 részéből 28 rész csak ezzel az egy héttel foglalkozik, s mind a négy evangéliumban megtalálható. Virágvasárnapon, egy héttel a Feltámadás előtt Jézus királyként vonult be Jeruzsálembe. A nép dicsőítette Őt, Ő azonban könnyezett, siratta őket. Ő a félreértett Messiás, hiszen az emberek azt várták Tőle, hogy elűzze a rómaiakat, s mintegy földi királyként uralkodjon tovább.
Jézus Krisztus olyan Király, aki mindenki felett uralkodik: emberi és szellemi síkon egyaránt. Kijár neki a hódolat és a tisztelet, s ez a mindennapjainkat is át kell, hogy itassa. Jeruzsálembe való bevonulásakor első dolga volt a templom megtisztítása, hogy az újra alkalmassá váljon a bensőséges, meghitt Isten-ember kapcsolatra. Napjainkban vajon mi megtisztítjuk-e a templomot? Hagyjuk-e, hogy Isten megtisztítsa lelkünket az oda nem illő dolgoktól? Szükséges volna, hiszen Jézus Királyként akar bevonulni az életünkbe. Betartjuk-e törvényeit? Hiszen a Király által hozott szabályok keretet s ezáltal biztonságot adnak életünknek. A templomba bárki beléphet, s találkozhat Istennel. Hogyan éljük életünket, amelynek bárki szemtanúja lehet? Látszik-e benne Jézus? Krisztus gyermekeként beszédünknek, cselekedetünknek bizonyságnak kell lennie Ő mellette, tükröznie kell, hogy ki az Úr a szívünkben. Engedjük be Krisztust Királyként az életünkbe, s Ő megtart minket, akármekkora is legyen a világ zaja!