„Az Ige
testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya
egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal.” János 1:14
„Hiszen
kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka
ez.” Efezus 2:8
„Járuljunk
tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet
találjunk, amikor segítségre van szükségünk.” Zsidók 4:16
„De még
nagyobb kegyelmet is ad, ezért mondja: „Isten a kevélyeknek ellenáll, az
alázatosoknak pedig kegyelmét adja”.” Jakab 4:6
„És arra
nevel minket, hogy megtagadva a hitetlenséget és a világi kívánságokat,
józanul, igazságosan, és kegyesen éljünk a világban.” Titusz 2:12
Jézus a kegyelem küldötte, maga a testté lett Ige.
Közöttünk lakott, azaz sorsközösséget vállalt velünk, emberekkel.
Megismerhetővé vált, osztozott terheinkben és megoldást kínált. Dicsősége
láthatóvá válik azok számára, akik hajlandók megbánni bűneiket és elfogadni a
kegyelem örömmel és szeretettel nyújtott ajándékát. A kegyelem nem teszi meg
nem történtté a bűnt, azonban könyörületességgel és igazságossággal elengedi a
megérdemelt büntetést. Kegyelmet azonban csak az kaphat, aki már megítéltetett.
Az veheti át, akit a Szent Szellem átvilágít. Aki be- és felismeri bűnös voltát,
s bűnbocsánatért Istenhez fordul. A kegyelemmel minden ember, kivétel nélkül
élhet. A Sátán hazugsága, hogy van olyan bűn, amire már nem vonatkozik a
kegyelem, de Istennél ez egyszerűen nem így van. Kijelentés van a kegyelemről,
s ebbe bárki belekapaszkodhat, akkor is, amikor a legmélyebben van! Isten a
kegyelembe be-, a bűnös világból pedig ki akar emelni bennünket. A kegyelem nem mentesít minket
a nehéz helyzetektől, de segít a mélyére látni, és megérteni azokat. Ez
a mai világ kegyetlen, tele van gonoszsággal. Rajtunk áll azonban, hogy élünk-e
Isten kegyelmével.
Én vagyok az az élő kenyér, amely a mennyből szállt
le: ha valaki eszik ebből a kenyérből, élni fog örökké, mert az a kenyér,
amelyet én adok oda a világ életéért, az az én testem.” János 6:51
Amikor befejezte Jézus ezeket a beszédeket, elhagyta
Galileát, és elment Júdeának a Jordánon túli vidékére. Nagy sokaság követte, és ott
meggyógyította őket. Ekkor farizeusok mentek oda hozzá, hogy kísértsék, és
megkérdezték tőle: „Szabad-e az embernek bármilyen okból elbocsátania a
feleségét?” Ő így válaszolt: „Nem olvastátok-e, hogy a Teremtő kezdettől fogva férfivá
és nővé teremtette őket?” Majd így folytatta: „Ezért hagyja el a férfi apját és anyját,
ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté. Úgyhogy már nem két test,
hanem egy. Amit tehát az Isten egybekötött, ember azt el ne válassza.” Erre azt mondták neki: „Akkor
miért rendelte el Mózes, hogy aki elbocsátja a feleségét, adjon válólevelet
neki?” Jézus így válaszolt nekik: „Mózes szívetek keménysége miatt engedte meg,
hogy elbocsássátok feleségeteket, de ez kezdettől fogva nem így volt. Mondom nektek, hogy aki
elbocsátja feleségét - a paráznaság esetét kivéve -, és mást vesz feleségül, az
házasságtörő.” Erre így szóltak hozzá tanítványai: „Ha ilyen a férfi helyzete az
asszonnyal, akkor nem jó megházasodni.” Ő azonban így válaszolt: „Nem mindenki képes elfogadni ezt a
beszédet, csak az, akinek megadatott. Mert vannak nemzésre alkalmatlanok, akik így születtek, és
vannak nemzésre alkalmatlanok, akiket az emberek tettek ilyenekké, és vannak
olyanok, akik önmagukat tették nemzésre alkalmatlanná, a mennyek országáért.
Aki el tudja fogadni, fogadja el!” Akkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy tegye rájuk a kezét,
és imádkozzék értük. A tanítványok azonban rájuk szóltak. De Jézus ezt mondta:
„Engedjétek, és ne akadályozzátok, hogy hozzám jöjjenek a kisgyermekek, mert
ilyeneké a mennyek országa.” Azután rájuk tette a kezét, és eltávozott onnan. Odament hozzá valaki, és ezt
kérdezte: „Mester, mi jót tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” Ő így válaszolt neki: „Miért
kérdezel engem a jóról? Csak egy van, aki jó. Ha pedig be akarsz menni az
életre, tartsd meg a parancsolatokat.” Az megkérdezte: „Melyeket?” Jézus így felelt: „Ezeket: ne
ölj, ne paráználkodj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan, tiszteld apádat és anyádat, és
szeresd felebarátodat, mint magadat!” Az ifjú erre ezt mondta: „Ezt mind megtartottam, mi
fogyatkozás van még bennem?” Jézus így válaszolt neki: „Ha tökéletes akarsz lenni, menj
el, add el vagyonodat, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben;
aztán jöjj, és kövess engem.” Amikor hallotta az ifjú ezt a beszédet, szomorúan távozott,
mert nagy vagyona volt. Jézus pedig ezt mondta tanítványainak: „Bizony, mondom
néktek, hogy gazdag ember nehezen megy majd be a mennyek országába.” Sőt azt is mondom nektek:
„Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak az Isten országába
bejutni.” Amikor meghallották ezt a tanítványok, nagyon megdöbbentek, és így
szóltak: „Akkor ki üdvözülhet?” Jézus rájuk tekintett és ezt mondta nekik: „Embereknél ez
lehetetlen, de Istennél minden lehetséges.” Ekkor megszólalt Péter, és ezt kérdezte: „Mi elhagytunk
mindent, és követtünk téged, mi lesz hát a jutalmunk?” Jézus erre ezt mondta nekik:
„Bizony, mondom néktek, hogy ti, akik követtek engem, a megújult világban,
amikor az Emberfia beül dicsőségének királyi székébe, ti is tizenkét királyi
székbe ültök, és ítéletet tartotok Izráel tizenkét törzse felett. És mindenki, aki elhagyta
házát vagy testvéreit, apját vagy anyját, gyermekeit vagy földjeit az én
nevemért, a százszorosát kapja, és megörökli az örök életet. De sok elsőből lesz utolsó, és
sok utolsóból első.” Máté 19
„Bizony, mondom néktek, ha meg nem tértek, és olyanok
nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába.” Máté
18:3
Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem
lett nyilvánvaló, hogy mivé leszünk. Tudjuk, hogy amikor ez nyilvánvalóvá lesz,
hasonlóvá leszünk hozzá, és olyannak fogjuk őt látni, amilyen valójában. 1János
3:2
A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem
látható dolgok létéről való meggyőződés. Zsidók 11:1
A keresztények szerint a legjobb hely a menny,
amely az üdvösség helye. Ez az a hely, ahol Isten üdvözli azokat, akik még itt
a földön, ahol nem láthatjuk Őt, hit által megragadták. Jézus Krisztust
megismerve csatlakoztak az Atyához és hit által a bűn alól – amelyben itt
vagyunk a földön – előre elfogadták Isten felmentését.
Az eredeti terv szerint az ember a mennyből
kapta a küldetéséhez szükséges erőforrásokat, azonban ezt a szálat a bűn
elvágta, ezért éhezik a lelkünk itt a világban. Sokan bármit „megesznek” azért,
hogy csökkentsék ezt az éhséget, ugyanakkor nincsenek teljesen tudatában annak,
hogy mire van ténylegesen szükségük. A világ próbál megetetni minket, miközben –
akár egy tápértékkel nem rendelkező rágógumi – csak az éhségünket fokozza,
újabb és újabb vágyakat ébresztve bennünk. A lelkünk éhségét kizárólag a
mennyei táplálék, Jézus Krisztus tudja csillapítani.
Ahogyan egy idegen országból is csak
érvényes okmányokkal tudunk hazatérni, a mennybe is csak akkor léphetünk be, ha
annak állampolgárává váltunk. A belépési jogosultságunkat Jézus Krisztus
igazolja. Fontos, hogy nem mindenki jut be a Mennyek Országába, aki szóval
elfogadta Jézust, ugyanis a szabályozókat nem mi határozzuk meg, nem mi
állítjuk ki a belépésre jogosító dokumentumokat. Ne csak szájjal, hanem
tetteinkkel, egész életünkkel képviseljük a mennyet!
Voltak, akik még földi haláluk előtt beláthattak a mennybe,
azonban a mi életterünk nem rendelkezik olyan szavakkal, amelyek érthetően
leírnák, hogy mi történik ott. Nem sokat tudunk hát a Mennyek Birodalmáról,
és még az is felfoghatatlan. Az viszont biztos, hogy egyetlen út vezet oda:
Jézus Krisztus. Akik elfogadták a kegyelmi ajándékot, mind a Mennyek
Birodalmába tartanak. Lélekben már a menny polgárai vagyunk, itt a földön pedig
már csak testben vagyunk – ez a hívő élettér.