Éjféltájban Pál és
Szilász imádkozott, és énekkel magasztalta az Istent, a foglyok pedig
hallgatták őket.
ApCsel 16,25
Pál
és Szilász börtönbe kerül, a kivégzésükre várnak. Ebben a kilátástalan
helyzetben, a környezetük füle hallatára kezdenek el énekelni, hálát adni,
dicsérni Istent. Nem tudjuk, mit énekeltek, de – mivel Pál kiválóan ismerte az
Írásokat – elképzelhető, hogy valamelyik zsoltárt. Talán a 103. zsoltárt,
mellyel Isten tetteire, szeretetére, irgalmára emlékeztek, bizonyságot téve
rabtársaiknak is. Az Istentől jövő békesség, nyugalom és hála bármilyen
körülmények között betölthet bennünket is, amikor szívünk mélyén megszületik a
bizonyosság: Isten szeret minket.