Senkinek
se tartozzatok semmivel, csak azzal, hogy egymást szeressétek; mert aki a
másikat szereti, betöltötte a törvényt. Mert azt, hogy ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, ne kívánd,
és minden más parancsolatot ez az ige foglalja össze: „Szeresd felebarátodat,
mint magadat.” A szeretet nem tesz rosszat a felebarátnak. A szeretet tehát a törvény
betöltése. De mindezt valóban tegyétek is, mert tudjátok az időt, hogy
itt van már az óra, amikor fel kell ébrednetek az álomból. Hiszen most közelebb
van hozzánk az üdvösség, mint amikor hívőkké lettünk: az éjszaka múlik, a nappal
pedig már egészen közel van. Tegyük le tehát a sötétség cselekedeteit, és
öltsük fel a világosság fegyvereit. Mint nappal illik, tisztességben járjunk: nem dorbézolásban
és részegeskedésben, nem szeretkezésben és kicsapongásban, nem viszálykodásban
és irigységben, hanem öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust; a testet pedig ne úgy
gondozzátok, hogy bűnös kívánságok ébredjenek benne.
Róma 13:8-14
Hang: megnyitás
Pál
ebben a részben kapcsolatot teremt a tízparancsolat és a szeretet mindent
magába foglaló parancsa között: „A szeretet nem tesz
semmit, ami a másik embernek rossz lenne. Ezért ha valaki szeret, akkor
egyúttal engedelmeskedik a Törvénynek is.” (Róma 13:10) Ha szeretjük a másikat, akkor biztosan
nem fogunk olyant tenni, amivel megbántanánk őt, és ezen keresztül Istent,
akinek az a másik éppen olyan szeretett teremtménye, mint mi magunk.
A
szolgáltatókkal kötött szerződéseink alapján minden hónapban rendeznünk kell a
számláinkat. Kötelesek vagyunk ezt megtenni, különben szerződésszegést követünk
el, aminek következményei vannak. Életünk során bármilyen bűnt követünk is el,
Isten rendezte a tartozásunkat a kereszten – Jézus a saját halálával fizetett
azért, hogy nekünk ne kelljen megkapnunk méltó büntetésünket. Isten egyetlen
Fiának vérével írta meg ezt a szerződést. Amikor Jézus meghalt, a templom kárpitja
fentről lefelé kettéhasadt, ami azt jelenti, hogy szabad bejárásunk van
Istenhez, és bármikor elérhetjük az Ő szeretetét. Isten nem mondja, hogy
dolgozzuk le azt, amit nem tudnánk egyébként sem, azt viszont igen, hogy ez a
vérrel írt szerződés kötelez minket: a Tőle kapott bőséges szeretetből mi is szeressük
a másik embert.
Ez
egyszer s mind azt is jelenti, hogy olyan csekket, ami nem a mi nevünkre szól,
nem kell befizetnünk. Fognak velünk szemben olyan elvárásokat támasztani,
amelyeket nem kell tejesítenünk, mert csak túlfeszítenének minket, vagy
kizsákmányolnának lelkileg, és eltérítenének Istentől kapott küldetésünktől.
Még ha ez adott esetben sokaknak nem is fog tetszeni, ne embereknek akarjunk
megfelelni, hanem Istennek!
Mivel
nem tudjuk, hogy melyik napon ér véget földi életünk, valljuk meg (akár titkos)
bűneinket, engedjük el azt, ami elválaszt Istentől, és kérjük el Tőle az utat,
amelyet nekünk szánt.