YouTube: megnyitás
Hang: megnyitás
Sok ötletünk van arra, hogyan éljük az életünket, hogyan készüljünk fel a szolgálatra, és hogyan végezzük azt. Nem kell azonban magunkra hagyatkoznunk, hiszen Jézus pontosan megmutatta a módját: nem volt kevély, alázattal állt be a bűnösök közé, mindenkihez szólt, és szelíden hívta őket a megtérésre, mindig készen állt arra, hogy segítsen a nyomorultakon. Noha Istenként volt jelen az emberi világban, emberként élte mindennapjait. Nem akart kitűnni az emberek közül, egy volt köztük és velük, így tudta mindenkivel megosztani az örömhírt. Gyermekként engedelmesen követte szüleit, nem türelmetlenkedett, nem indult el idő előtt. Isten volt születésétől fogva, mégis alázattal ment végig a szolgálatához vezető úton. Nekünk is így kell tennünk: legyünk ott, ahová szolgálatunk szól, s vegyük észre, hogy a különböző helyről elhívott emberek eltérő élethelyzetei, foglalkozásai, talentumai jó szolgálati lehetőségeket kínálnak. Ha pedig Isten beleenged minket helyzetekbe, tegyük meg, amit abban a helyzetben elvárnak tőlünk mint keresztényektől, még akkor is, ha nem készültünk rá, vagy nincs hozzá kedvünk.
Álljunk
be Jézus útjára, hiszen Isten gyönyörködni akar bennünk, gyermekeiben!