Jób könyve
Hang: megnyitás
Krízishelyzetben hajlamosak
vagyunk azt gondolni, hogy sosem kerülünk ki belőle. De segít felállni a
traumákból, ha tudatosítjuk: ezen a világon minden időleges, a legmélyebb és a
legmagasabb pontok sem állandóak. Jób megélte mindkettőt, bár nagyobb amplitúdóval,
mint a legtöbben.
Három nagyszerű barát állt Jób
mellé, de nem tudtak segíteni, mert nem náluk volt a válasz. Itt csak Isten
segíthetett. Jób helyzetében az jelenti a fordulópontot, amikor ezt felismeri.
Az isteni bölcsesség, az igazság, az őszinteség segít a sárban lévőnek, nem a
feddés.
Nem érdemes sokáig a gödörben
maradni, mert az idő hihetetlenül gyorsan elsuhan. Jó minél előbb őszintén
feltenni magunknak a kérdést: hogyan kerültem ide, és hogyan juthatnék ki? Az
áldás nem azt jelenti, hogy minden nehézséget kikerülünk, a nehézségekből való
szabadulás által azonban olyan istenismerethez juthatunk, amelyet maga Jób fogalmaz
meg a leghitelesebben: „Eddig még csak hírből hallottam rólad, de most saját
szememmel láttalak.”