"Mert Ábrahám vagy az utóda nem a törvény,
hanem a hitből való igazsága alapján részesült abban az ígéretben, hogy
örökölni fogja a világot. Hiszen ha a törvény emberei az örökösök, akkor üressé
lett a hit, és valóra válthatatlan az ígéret; mivel a törvény csak büntetést
eredményezhet. Ahol azonban nincs törvény, ott nincs törvényszegés. Azért adatott
tehát az ígéret a hit alapján, hogy kegyelemből legyen, és így bizonyos legyen
az ígéret Ábrahám minden utóda számára: nem csak a törvény alatt élőknek, hanem
az Ábrahám hitét követőknek is. Ő mindnyájunk atyja Isten színe előtt, ahogyan
meg van írva: „Sok nép atyjává tettelek.” Mert hitte, hogy Isten megeleveníti a
holtakat, és létre hívja a nem létezőket. Reménység ellenére is reménykedve
hitte, hogy sok nép atyjává lesz, ahogyan megmondatott: „Ennyi lesz a te
magod!” Mert hitében nem gyengült
meg, amikor arra gondolt, hogy százesztendős lévén, elhalt már saját teste, és
Sára méhe is elhalt. Isten ígéretét sem vonta kétségbe hitetlenül, sőt
megerősödött a hitben dicsőséget adva Istennek, és teljesen bizonyos volt
afelől, hogy amit Isten ígér, azt meg is tudja tenni. Ezért Isten ezt „be is
számította neki igazságul”. De az, hogy „beszámította neki igazságul”, nem
egyedül érte van megírva, hanem értünk is, akiknek majd beszámítja, ha hiszünk
abban, aki feltámasztotta a halottak közül Jézust, a mi Urunkat; aki halálra
adatott bűneinkért, és feltámasztatott megigazulásunkért."
Róma 4:13-25
Youtube: megnyitás
Hang: megnyitás
- Ábrahám hitpróbái Isten ígéreteiben:
- költözködés - "Menj el földedről, rokonságod közül és atyád házából arra a földre, amelyet mutatok neked!" (1Mózes 12:1-től)
- gyermekáldás - "Tekints föl az égre, és számold meg a csillagokat, ha meg tudod számolni! ... Ennyi utódod lesz!" (1Mózes 15:5)
- Sárától való gyermek születése - "Sára, a feleséged szül neked fiút" (1Mózes 17:15-től)
- A második ígéretet Ábrahám rosszul értelmezte (1Mózes 16:1-től): "bement Hágárhoz, az pedig teherbe esett." Isten Ábrahámnak tett ígéretét Hágár fiára (Izmaelre) és utódaira is kiterjesztette, pedig ő nem az ígéret fia volt.Isten még akkor is tartja magát ígéretéhez, ha mi emberileg belenyúlunk a tervébe: "Izmael dolgában is meghallgatlak: megáldom őt, és nagyon megszaporítom és megsokasítom utódait. Tizenkét fejedelmet fog nemzeni, és nagy néppé teszem. De szövetségre csak Izsákkal lépek" (1Mózes 17:20-21)
- A harmadik ígéret idején Ábrahám már száz-, Sára pedig kilencven esztendős volt. De Ábrahám "Isten ígéretét sem vonta kétségbe hitetlenül, sőt megerősödött a hitben dicsőséget adva Istennek, és teljesen bizonyos volt afelől, hogy amit Isten ígér, azt meg is tudja tenni." (Róma 4: 20-21)
- Ha van beteljesületlen ígéret az életünkben, amit Isten ígért nekünk, de még várat magára, józan hittel valljuk meg tehetetlenségünket Isten előtt, mert "amikor gyenge vagyok, akkor vagyok erős" (2Kor.12:10) Ha lemondunk saját büszkeségünkről, Isten kárpótol minket. Amikor ezt megtesszük, Isten aktiválja ígéreteit, hisz "Van-e valami lehetetlen az Úr számára?" (1Mózes 18:14) Szabad Őt emlékeztetni ígéreteire!
- Az áldás mindig az Úrtól jön: mindig az ígéret adója lesz a beteljesítője – nem pedig az, aki kapta az ígéretet!
- Isten mindig gyermekeknek lát bennünket, bármilyen idősek vagyunk is testben vagy lélekben.
- Ábrahám és Sára hittek, mert nagy volt bennük a szeretet Isten felé. Ábrahám utódaiként örökölhetjük hitét is:
"teljesen bizonyos volt afelől, hogy amit Isten
ígér, azt meg is tudja tenni."